daloskonyv - G-Portál

AJÁNLOM AZ OLDALT

Menü

Daloskönyv

Bejelentkezés

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

	17. oldal
Álmodtam én egy álmot (A nyomorultak-ból) Álmodtam én egy álmot rég, Mikor még gyermek-hittel éltem, Álmodtam õt, ki értem élt, S hittem egy megbocsátó istent. Nem féltem senkitõl sem rég, Csak álmok voltak, dal és játék, Fizetni nem volt még miért, Az élet bõkezû volt, s gyengéd. De jött a tigrisléptû éj, Sárga láng, egy éhes szempár. Álmom karmok tépték szét, Lelkem sírt gyalázatán. Ott aludt karjaim közt õ, Egy nyáron át oly jó volt hozzám. Asszonnyá õ tett gyermekbõl, S hogy jött az õsz, már messze járt. Álmodom még, hogy visszatér, És úgy, mint rég, velem lesz mindig. Hazug az álmod, bármily szép, Õ nem jön már, s hiánya pusztít. Álmodtam én az életrõl, Hogy más lesz majd, hogy lehet jobb is. Hittem, mert voltak álmaim, Az élet megölte most mind. Surda dala... Látom, hosszú útra készülsz. Búcsúzni jöttél. Menj, ha menned kell! Bennem kihunytak a fények. Kinn a szél fúj, sírva énekel. Szép volt és mégis éget. Búcsú itt sosem fáj. Bennem egy érzés halkan súgja, Hogy mindig várok rád. Bármeddig élek, mindig remélek, hogy vissza térsz. Hogy vissza térsz. Bármeddig élek, mindig remélek, hogy vissza térsz. Még vissza térsz. Búsan számolom az órát. Nehéz az élet mióta elmentél. Múltunk morzsáival játszom. Beszélek hozzád, mint ha itt lennél. Õrzöm, mint kincset õrzöm hajadnak illatát. Bennem egy érzés halkan súgja, Hogy mindig várjak rád. Bármeddig élek, mindig remélek, hogy vissza térsz. Hogy vissza térsz. Bármeddig élek, mindig remélek, hogy vissza térsz. Még vissza térsz. Karácsony János Ringass még! Ringass még, ahogy annyiszor már Szavakban, dalokban ringattál! Ringass még, ahogy annyiszor már, Ringattál mást is, és fájt is, de ringass, ringass még! Rejts el engem, mint a mesében, Ringass még! Annyi mindent kéne lekésnem, Ringass még! S ha keresnek nálad a hétköznapok, Mondd azt, hogy sosem láttál! Ha eljönnek értem a hajnalok, Mondd azt, hogy meghaltam már! Ringass még, újra varázsolj el, Érintsd meg tündérlány, kezeddel! Ringass még, talán boldog leszel, Amíg a szavakban nem hiszel, ringass, ringass még! Ringass még! Ringass még! Ringass még! Ringass még! Ringass még! Régi õrült napok Születnek újjá a szívemben. Ringass még! Ezt csak te tudhatod, Reménybe, tüzekbe, álmokba, ringass, ringass még. Ahogy olyan sokszor ringattál, ringass még! Mintha utoljára ringatnál, ringass még! S ha eljönnek értem az ördögök, Mondd azt, hogy elnyelt az ég! S ha eljönnek értem az angyalok, Te csak ringass, ringass, ringass, Ringass még, ahogy annyiszor már Szavakban, dalokban ringattál! Ringass még, ahogy annyiszor már, Ringattál mást is, és fájt is, de ringass, ringass még! Ringass még! Ringass még! Ringass még! Ringass még! Az legyél, akinek látszol Zorán A húrok s a hangszerek Nem mindenkinek zengenek Néha jobb, hogy csendesek Mert a belsõ zenét nem egy kéz játssza el Az legyél, akinek látszol És annak látszódj, aki vagy Az legyél, akinek látszol S aki vagy Mint foltok egy farmeren Foltokból áll az életem Mint foltok egy kopott farmeren De egy színes rongy nekem nem sokat mond Az legyél, akinek látszol És annak látszódj, aki vagy Az legyél, akinek látszol S aki vagy Szépség az arcokon Elkábít, nem tagadhatom De várj, van egy mondatom Ó, a belsõ zenét nem egy kéz játssza el Az legyél, akinek látszol És annak látszódj, aki vagy Az legyél, akinek látszol S aki vagy Hogyha én lennék a fény Máté Péter Hogyha én lennék a fény a bánatok útján, Mindig felvillantanék egy kicsi reményt, Mindig arra indulnék, ahol épp várnak, Mindig megvigasztalnám a sok szegényt. Hogyha én lennék a fény a sötétség mellett, Mindig megmutatnám azt, hogy merre az út, Mindig világítanék, hogy mindenki lásson, Mindig felvidítanám a szomorút. Kérdezem a napsugártól: Miért nem lehetek én a fény? Kérdezem az éjszakától, De válasz nélkül maradok én. Hogyha én lennék a fény, csak délelõtt volna, Mindig elmulasztanám a többi idõt. Hogyha én lennék a fény, a sok virág nyílna, Lassan elfeledtetném, mi volt azelõtt. Kérdezem a napsugártól: Miért nem lehetek én a fény? Kérdezem az éjszakától, De válasz nélkül maradok én. Kérdezem a kék hegyektõl: Miért nem lehetek én a fény? Kérdezem a tengerektõl, De válasz nélkül maradok én. Kérdezem a messzeségtõl: Miért nem lehetek én a fény? Kérdezem az emberektõl, De válasz nélkül maradok én. Szegény bolond... Szegény bolond, sokáig ez volt a nevem, Nem leltem akkor a helyem. Úgy tudták, én vagyok, ki mindig csavarog, Nem láttak soha tán ily furcsa alakot. Szegény bolond, sokáig ez volt a nevem, Nem tudtam, mi a szerelem. Ott volt az otthonom, az országutakon, A mezõk zöld füvén csak ott várt nyugalom. De itt vagy már énvelem, Azóta más az életem. Az ámokfutó bolyongásnak így lett vége már. Szegény bolond, ezentúl nem lesz a nevem, Megleltem végre a helyem. Van most már otthonom, nem ülök padokon, S a régi napokat én már nem siratom. Maradj még... Sztevanovity Zorán - Sztevanovity Dusán Amikor elmész minden megjelennek a régi arcok Mint vámszedõk, mint szeretõk, mint végrehajtók És mint egy fiókot úgy kiforgatják s kirázzák a szívem, lelkem s emlékeim Titkos zugait S elhordják elköszönt idõk féltve õrzött kincseit Maradj még, maradj még Így amíg a napfény meg nem érint Maradj még, maradj még Így amíg a hajnal el nem szólít Elvisznek minden fontos szót a régi dalokból Elvisznek minden csendes ígéretet s a képeket a fel sem épült falakról Sok mindent eljátszottam, szerelmeket, éveket s most jönnek sorra S kérik az árát Hidd el már megfizettem s maradj velem újra minden éjjen át Maradj még, maradj még Így amíg a napfény meg nem érint Maradj még, maradj még Így amíg a hajnal el nem szólít Maradj még, maradj még Így amíg a napfény meg nem érint Maradj még, maradj még Így amíg a hajnal el nem szólít Maradj még, maradj még Így amíg a napfény meg nem érint Maradj még, maradj még Így amíg a hajnal el nem szólít Addig jó nekem... Presser Gábor - Sztevanovity Dusán - Presser Gábor Amíg a barátom ír egy dalt nekem Amíg a barátom vakon hisz bennem, addig jó nekem Amíg a barátom rám szól, hogy bolond vagyok És én elhiszem azt, hogy igazat mond, addig jó nekem Amíg tudom azt, hogy mi az a kimondott szó Amíg tudom, hogy mi az a szó, hogy jó Amíg tudom azt, hogy mellettem szól a szó, addig jó hm hm Amíg a testvérem ír egy dalt nekem Amíg neked is szól az énekem, addig jó nekem Amíg kimondod azt, amit gondolok Amíg az, amit gondolsz nem titok, addig jó nekem Amíg kicsivel több vagyok, mint tegnap voltam Amíg az arcom ugyanaz, mit tegnap hordtam Amíg a szívem ugyanúgy ingyen dobban, addig jó Amíg a szerelmek olykor elmúlnak csendben S a szívem azt mondja: nem baj, addig jó nekem Amíg a szívem olykor másért dobban S a szerelmem azt mondja: nem baj, addig jó nekem Amíg képzelet csapong az agyam mögött Amíg az agyam az úr a szívem fölött Amíg a szívemnek hiszek minden elõtt, addig jó... Omega Csillagok útján Úgy indultam el, hogy tudtam, hosszú lesz az út, Nem jelentett jövõt a kettészakadt múlt. Kötözték kezem-lábam buzgó jóslatok, Maradjak veszteg, messze úgysem juthatok. Nem tarthatott vissza engem senki sem, Az életemen kívül nem volt mit vesztenem. A szürke felhõket rég elfújta a szél, A megtett útról már a hírmondó beszél. Csillagok útján, csillagok útján Oly távol, messze még a cél. Csillagok útján, csillagok útján Meghal, ki továbbmenni fél. Ott jártam én, hol eddig senki se járt, A napközelben senki nem ismer határt. Vakító fénysugártól káprázik szemed, És minden lépésedért meg kell küzdened. Sarkamról lerázom a csillagok porát, Tejfehér ködben indulok tovább. Napfoltos arcom az égnek fordítom, Kilenc bolygó súlyát tartom vállamon. Csillagok útján, csillagok útján Oly távol, messze még a cél. Csillagok útján, csillagok útján Meghal, ki továbbmenni fél. Cotton Club Singers Némán átkarol... Eredeti cím: My Cherie Amour Némán átkarol, simogat a szelíd szél Némán átkarol fényein a sötét éj Némán átkarol a szerelem, ha elér bárhol (Ez) Ugyanaz a tûz, mint bármikor Csak te hiszed, hogy egész más. Mint egy kávé, oly keserû az ébredés Reméled vár még, az az édes érintés Némán átkarol, ha figyeled, a szíve válaszol (Ez) Ugyanaz a láz a régmúltból Csak te hiszed, hogy egész más. Rap: Csendesen szó nélül, Némán átkarol Mindenen áthatol, az érzelmekre rárabol Csellel, fondorlattal felvértezve bekerít E gyönyörû lepel mögül kegyelemmel leterít. Megpróbálhatsz bármit, nem számít Ugyanis csabdát állít és elcsábít bárkit A semmibõl bújik elõ, és semmit se szól. Csak rád mosolyog, és némán átkarol. Kényes játék, ha nem ölel is, vigyáz rád Vétlen szándék, (de) a szeme már a táncra vár Némán átkarol, a szerelem, ha elér bárhol Éppen az a tûz, mint bármikor Csak te hiszed, hogy egész más. NO Hallottalak sírni téged Hallottalak sírni téged Egy éjjel, mikor kerestelek, Végigjártam sok utcát érted, Nem hallottad a léptem a holdfényben. Hallottalak sírni téged Egy éjjel, mikor esõ esett, Fekete kalap takarta arcom, Nem láttad árnyékom a holdfényben. Nem voltál más csak álom, Ez lábam elé lépcsõt emelt, Vagy néha föld alá zárt, Lapjaimba mesét kevert. Hallottalak sírni téged, Könnyeid esõcseppek, Izzó szemem keres téged, Küldj egy érthetõ szót a holdfényben! Nem voltál más csak álom, Ez lábam elé lépcsõt emelt, Vagy néha föld alá zárt, Lapjaimba mesét kevert. Én vagyok Don Quijote... Hallgass rám, ó, te hívságos árnyékvilág, Bármi aljas és züllött is légy Itt egy férfi, ki bátran vív száz hõs csatát, S nem fél kesztyût dobni feléd. Én vagyok Don Quijote, La Mancha lovagja, Ki semmi veszélytõl nem fél, Harcba szólít a végzetem mindig elõre Mert nincs már oly messze a cél, Bármerrõl fújjon a szél, Hív már a gyõzelmes cél. Kiben felgyújt a gazság s rút szenvedély Bûnös érzéki fertõben él. Ám e szent harcok évei kezdõdnek, ím Az erkölcs a legszentebb cél Én vagyok Don Quijote, La Mancha lovagja, Ki semmi veszélytõl nem fél, Harcba szólít a végzetem mindig elõre Mert nincs már oly messze a cél, Bármerrõl fújjon a szél, Hív már a gyõzelmes cél. Dulcinea, Dulcinea... Rólad álmodtam én, igaz, sohase láttalak, Lelkem tehozzád elért. Mint egy sóhajt, egy dalt, Mindig hallottam hangod, A legeslegdrágább zenét. Dulcinea, Dulcinea, Szemed elkápráztatott szép Dulcinea, Neved szent akár egy angyal nõ imája, Dulcinea, Dulcinea. De most itt vagy velem, Ó, csak ne reszkess, ne pirulj, Hogyha kezem hozzád ér. Mert csak így érzem én Forró tested, ez valóság, Ne csak tûnõ álomkép. Dulcinea, Dulcinea, Rólad álmodoztam mindig, Dulcinea, De most rád találtam, Dulcinea, Dulcinea. Angyal lány Hosszú éjszaka volt, mikor ébren vártalak téged, Milyen boldog is voltam, hogy kattan a zár! Milyen boldogan zártam az ajtót, s te jöttél hozzám, Milyen boldog is voltam, hogy érez a szám! Angyal lány, hol jársz? Angyal lány. Éppen felkelt a nap és én megláttam csöpp kis szárnyad, Rögtön éreztem, nem tudok szállni veled, Vigaszom annyi volt, hogy te szóltál: még újra látlak, Addig eljárhat hozzá a képzeletem. Angyal lány, hol jársz? Angyal lány. Sose felejts el engem, jöjj vissza hozzám! Sose felejts el engem, jöjj vissza hozzám! Angyal lány, hol jársz? Angyal lány, hol jársz? Mikor múlik az éj, peremén mindig arra várok, Hogy egy dallal, egy szárnnyal majd elrepülünk, De e dallal és szárnnyal mindig utánad járok, Ahogy mondtad, még hív mindig képzeletünk. Angyal lány, hol jársz? Angyal lány. Ambrus Kyri Bárhogy fáj! Nincs senki talán, Ki hallgatna rám, S megmondaná, merre jársz! Már tudják mind jól, De egyik sem szól, Hát mit ér a sok barát. Úgy szenvedek én, És nincs is remény, Hogy megtudjam, merre jársz. Merre jársz? Kire vársz? Nem tudok nálad nélkül élni, Jöjj vissza hát, végre már! Nem fogom tõled számon kérni, Ki volt, ki más, jött-e más! Nem sírok, ne félj, és bármit és kérj, Én megteszem, érzem már. Bárhogy fáj! Nincs senki talán, Ki hallgatna rám, S megmondaná, merre jársz. De tudnom kell már, hogy rám még mi vár, És szívem majd megbocsájt. Merre jársz? Kire vársz? Nem tudok nálad nélkül élni, jöjj vissza hát! Végre már! Nem fogom tõled számon kérni, Ki volt, ki más, jött-e más! Nem sírok, ne félj, és bármit és kérsz, Én megteszem, érzem már. Nem tudok nálad nélkül élni, jöjj vissza hát! Végre már! Nem fogom tõled számon kérni, Ki volt, ki más, jött-e más! Bárhogy fáj! Bárhogy fáj! Bárhogy fáj! Bárhogy fáj! TÉGED Kormorán Az esti szél, ha elkísér pillangó legyél, mely a fényhez ér! Mit õ akar semmiség, Ne haljon el soha a szenvedély. Boldog légy, de azt is értsd ami volt, az volt, s az meddig ért. Ha nincs tovább, ha hív a vágy, nem szégyen az, csak lépj tovább. Hívlak rég, pillangó légy, amíg a szó mit várunk a fényhez ér. Mert elrepül, a gyors idõ ahogy élünk, nehezen érthetõ. Ha megtalálsz, ne kérj tovább az élettõl semmit, semmit se már. Úgy élj tovább, Egy új világ, Köszönt be holnap Vágyad ajtaján CSAK TÉGED, TÉGED, HÍVLAK CSAK TÉGED, TÉGED HÍVLAK RÉG. Steffi bohóc Bergendy Kiskoromban ha megkérdezték: - Hé kölyök mi akarsz lenni? Én azt feleltem, a cirkuszban bohóc, Mert a cirkuszban a kedvencem volt. Õ volt a legnagyobb sztár, Steffi volt a híres nagy bohóc. Órákig a tükör elõtt álltam, s próbáltam sokat, Hogy csinálja Steffi bohóc a vicces dolgokat. Mert a Steffi bohóc krumpliorra, a krumpliorra mindig piros volt. Csetlett botlott a nagy cipõben, majd mélyen meghajolt, Aztán elõvett egy furcsa hangszert, egy ócska trombitát, Recsegve fújta a kedvenc dalát, egy régi melódiát. \|\|: Fújta a Steffi bohóc a cirkusz rock and rollt, Semmi kétség, ez a nagy szám, a közönség tombolt. :\|\| A cirkusz aztán elutazott, elutazott, Isten tudja hova, A kedvencem is velük ment, és messze járnak már. De a melódiát nem felejtem, a cirkusz rock and rollt, Recsegve szólt a trombitán, nekem mégis kedves volt. \|\|: Valahol fújja a Steffi bohóc a cirkusz rock and rollt, A melódiát megjegyeztem, én is dúdolom. :\|\| A legvégén lesz még egy dal... (Presser Gábor - Sztevanovity Dusán) Van az elsõ szerelem; az élet Engem váratlanul ért, s még tart. Nem is sejtem, hogyan kell, csak élek, A végén jó lesz majd! S élni vágyott néhány dal; ezt hoztam. Õket fölnevelni mind: ez hajt. És ez néha meggyötör. Mind jobban. S a végén jó lesz majd. Addig nem lesz majd könnyû velem, ez van. Túl sokszor mondom, hogy nem, ó, De nem izgat más semmi sem, ez van. Átjárt minden láz, minden hang, minden csönd. Volt, mely meg sem született, hát nem baj. S néhány dallam gyenge volt, elhalt, S lettek hûtlen gyerekek, mind megcsalt. S a végén mégis jó lesz majd. A legvégén lesz még egy dal, ami másról szól. A legvégén lesz még egy dal, minden bajt elsodor. A legvégén lesz még egy dal, ami jó, és szép. A legvégén lesz még egy dal, és ha nem, az se baj, volt elég. A szerelem jó, a szerelem fáj ... (Presser Gábor - Sztevanovity Dusán) Aki szakállal hordja a szemüveget, Biztos nagy tudósa a léleknek, S tudja jól, ha az imádott szempár nem mosolyog, Jaj, a földre zuhannak a csillagok! Nincs itt baj, hidd el nekem, Megyünk át az életen,Néha jó, aztán megszokjuk már. Ha egyszer rossz, akiben annyira megbíztál, Tõr a szívben, máris meghaltál. S ha az a könnycsepp végül lassan a földre gurul, Az összes óceán vize túlcsordul Nincs itt baj, hidd el nekem, Csak megyünk át az életen, Néha rossz, aztán megszokjuk már: A szerelem jó, a szerelem fáj, A szerelem szép, a szerelem fáj, A szerelem jó, a szerelem fáj. LGT Neked írom a dalt Hé, te, aki az utcán újságot árulsz És ötkor kelsz, zötyögsz a villamoson, Éjjel tanulsz és fáj a szemed, S a fáradtságtól a könnyed kicsordul, Adj egy percet nekem az életedbõl! Hé, te, aki nappal dolgodat végzed, Géped vezeted s hajtod magad S embert gyógyítasz s gyermeket tanítsz S este fáradtan várod az álmodat, Te is adj egy percet az életedbõl! Vártam rá, hogy elmondjam, Hogy elénekeljem, hogy tudd, hogy érezd, Hogy elhidd nekem, hogy neked szól a gitár, Neked zörög a dob, neked gyúlnak a fények És csak neked írom a dalt, neked énekelek, Neked írom a dalt, neked énekelek, óóóó. Asszony, te, aki életet adtál kezembe, Hogy neked is írjon egy dalt, Most ülj le szépen, tedd öledbe kezed, Hunyd le a szemed és csendben figyelj rám, Még egy percet kérek az életedbõl! Vártam rá, hogy elmondjam, Hogy elénekeljem, hogy tudd, hogy érezd, Hogy elhidd nekem, hogy neked szól a gitár, Neked zörög a dob, neked gyúlnak a fények És csak neked írom a dalt, neked énekelek, Neked írom a dalt, neked énekelek, óóóó. Lány, most te jössz a sorban, kinek tudnia kell, Hogy rád is vár még egy dal, Ó de nem ez a dal, egy sokkal szebb, Ami csak a tiéd, oh most figyelj rám, Adj egy percet nekem az életedbõl! Vártam rá, hogy elmondjam, Hogy elénekeljem, hogy tudd, hogy érezd, Hogy elhidd nekem, hogy neked szól a gitár, Neked zörög a dob, neked gyúlnak a fények És csak neked írom a dalt, neked énekelek, Neked írom a dalt, neked énekelek, óóóó. Éjjel érkezem (EDDA - Pataky Attila) Éjjel érkezem, száraz, kiégett aggyal, De a testem gyönyörû, fáradt lázban ég. Hozzád bújok tiszta égõ, forró testtel; Kérlek feküdj nyugodtan, csak én mozdulok, Csak én mozdulok, csak én mozdulok. Õstõl örökölt a tûz, amivel átölellek, Õstõl örökölt a tûz, amivel követellek. Vágyom, hogy érezd a szerelmemet, Vágyom, hogy érezd, hogy szeretlek, hogy érezd. Nekem nem kell más, csak téged akarlak. Ha volt is más, feledem, csak téged akarlak. Te nem érzed ezt a kínt, nem voltál féltékeny soha Nincs benned semmi küszködés, ha egy másik ér elõbb oda. Ahol én voltam a szívedben, a lelkedben. Látom a nappal, ahogy létezel, Idegen szemek kívánnak, érintenek. Éhes világ, és csak mosolyognának rajtam, Fájdalmam üvölteném, de elrejtem, el kell rejtenem. Ha akartam valaki lenni, csak érted volt, Próbáltam mást keresni, csak bosszúból. Mit akarsz tõlem? Csak nézlek, csak nézlek. Vagy mondd meg, hogy tûnjek el, tûnjek el végleg! A kör... Kör közepén állok, Körbevesznek jó barátok Körbevesznek jó barátok és rosszak. Kör közepén állok, Így könnyen eltaláltok Így könnyen eltaláltok, rosszak. Ha egyszer odébbállok, A kör közepérõl majd hiányzok, Rám többé nem találtok, rosszak. Bohóc vagyok, de bátor, Pofonoktól ég az arcom Pofonoktól piros az arcom - kaptam. Nem adom fel, tudjátok Láthatatlan, lapos sumákok Istenem, de sokan vagytok rosszak. Ha egyszer odébbállok, A kör közepérõl majd hiányzok, Rám többé nem találtok rosszak Jég dupla whiskyvel... Estefelé már szûk a szobám, Mint a sötét, úgy támad rám Valami erõ: csak menni, de bárhová. Napok óta rossz zene szólt, Összetörtem a rádiót, Blues a kedvem, de senki se hangolt rá. Én akkor sem hívlak, Ha darabokra hullok szét. Régóta megvan a gyógyszer, Ha valami ég: Jég dupla whiskyvel, Két dózis egy helyen. Egy a társaság miatt, igen, Egy, hogy jó napom legyen, Egy a rossz idõkre kell, Egy, hogy jól aludjak el. Már az ágyam is kemény, hideg, Mint a jég a whiskyben. A sûrû füsthöz lárma is jár, A zongoránál egy hajnali sztár, Bal kezénél összegyûlik a pár. Egy szõke beáll a pult mögé, Nevet rám, mintha sejtené: Hazaviszem, ha túl leszek rajtad már. Gerendás Péter Mindig lesz egy dal Szólj, ha vesztes körben élsz, Szólj, ha vigaszt nem is kérsz. Van az úgy, hogy a jó válasz sehol sincs már. Van úgy, hogy az élet kicsit fáj. Mindig lesz egy szó, Mindig lesz egy jel, Lesz egy dal, amit felér egy vigasszal talán... Volt, hogy a játék felborult, S volt, hogy nem csak rajtunk múlt. Ahol élsz, ez a hely már csak így a tiéd, Nézd el neki, ha néha egy kicsit se jó, se szép. Tudod jól: mindig lesz egy dal. Tudod jól: mindig lesz egy dal. Egy dal, mi csak szólni akar. Volt, hogy a gyõztes te voltál, S bánt, hogy az érem másnak jár, Az is volt, hogy a barátok árultak el, Néhány hang tudom nem lehet csoda, de szól, de kell. Tudod jól: mindig lesz egy dal. Tudod jól: mindig lesz egy dal. Tudod jól: mindig lesz egy dal. Tudod jól: mindig lesz egy dal, Ami csak neked szól.

Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam. ***** Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték! ***** A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások! ***** Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb! ***** A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak! ***** Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! ***** rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com ***** Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is? ***** Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM ***** Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol? ***** Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG ***** Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség ***** Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK ***** Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el? ***** A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték ***** Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers! ***** Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints! ***** Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!! ***** A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak ***** Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal