daloskonyv
Menü
 
Daloskönyv
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
8. oldal

 

Katona Klári :

Minden nap szüless


 


Ha valamikor ágyad megvetnéd
újra ott a képzelet rétjén
hol végre nem a messze szép
hol elfut a sötétség
ha valamikor újra elhinnéd
hogy a lelked napsütötte még
mi elveszett, az semmiség
a minden benned alszik még
mondd, hányezerszer kérdezted
szeress-e?
hányezerszer hittem, nem lehetsz te
kit a ráfonódó félelem
majd elenged
oda, hol hangom rejti el a folytatást
tenyerem selyme fogja fel a lázadást
lassuló lélegzetbe simul
minden indulat

hányszor tudtad már
mi az igazság,
hányszor jött a jel,
kicsit hallgass rá,
mi bánatgyönggyel elgurult
rátalál majd más
ne sajnáld a jót, ami megszökött
nézd, helyébe már újabb költözött,
s ha jól vigyázol, nem hagy el,
s majd nem kell más
s ha hozzád lép egy
megkerült gondolat,
egy szembefordult,
elvesztett pillanat
egy nyitva maradt éjszakán
csodát találsz
épp mikor eltévedtél
a sorok között
számodra semmi nincs már
a sorok mögött
amit nem tudtál és nem hittél,
most elhiszed

te minden nap születsz
és minden nap szeretsz
nem érdemes csak
félig élni az életet
s mert minden nap nevetsz
és minden nap temetsz
nem érdemes csak
félig élni az életet

tudd, az idő oly ritkán válogat
csak rápillant és máris továbbszalad
még nem hiszed, higy nem hagy el
hogy hozzáférsz
nézd, a varázs új utat keresgél
hozzád simul, megy, marad, nevetgél,
még nem hiszed, hogy nem hagy el
s bármikor tiéd,
még nem hiszed, hogy van titok átadó
a keresve talált szó is nagyon jó,
még nem hiszed, hogy egyszer
válaszom leszel
de mikor arcodon váratlan könny pereg
arcomon megszületik egy könnygyerek
amit nem tudtál és nem hittél
most elhiszed


te minden nap születsz
és minden nap szeretsz,
nem érdemes csak
félig élni az életet
s mert minden nap nevetsz
és minden nap temetsz
nem érdemes csak
félig élni az életet
hát minden nap szüless
és minden nap szeress
nem érdemes csak
félig élni az életet...




Groovehouse :

Álom

 


Álmot éltem át, egy szép dal volt a világ.
A szó is benne jó és az élet szőtte át.
Aki éppen arra járt, saját új sort hagyott rá!
Így lett végtelen ez a dal és a világ.

Rég veled ébredek, álmodok szépeket,
eljátszom, hogy a gond tovaszáll.
Csak várom és nézem a szép színes képeket!
Miért nem jön az az új csoda már?

A vándor arra járt, hol a dal már messze szállt,
és hallott hamis szót, mi a lelkéig hatolt.
Csalódottan tovább állt, csak a régi dalra várt.
Egy nap békét hoz talán, s újra szép lesz a világ!



 
Máté Péter :

Napsugár

 


Napsugár, napsugár, napsugár...
Rég várt napsugár,
Rég várt napsugár,
Te vagy énnekem a
fény!
Rég várt napsugár,
Rég várt napsugár,
Mindig így maradj enyém!

Mint egy új remény,
Nem volt szép regény,
Szeress mindig ugyanígy!
Térdet hajt a csend,
Vágyunk megjelent,
Lehet bárki ránk irigy!

Rég várt napsugár,
Rég várt napsugár,
Túl a szavak tengerén,
Rég várt napsugár,
Rég várt napsugár,
Ne törd szét e szót: remény!

(próza:)
Látod, újra hajnalodik,
S a hegyek mögül feljön az ezerszárnyú
fény!

Rég várt napsugár,
Rég várt napsugár,
Téged álmodtalak én,
Téged álmodtalak én!

 

Ha van szerelem ami örök és reménytelen

 


 

 
Sosem vagy egyedül
/Gáspár László/

Mert te vagy a fény, a sziget a vár,
Kihez a szívem mindig hazatalál,
Aki, ha néha rám tör az űr,
Fülembe súgja: sosem vagy egyedül.

Lehet nem több az élet, csak céltalan utazás,
De ha elárvul néha a lélek, kell egy jó útitárs,
Mikor az álmok úttalan útján a szívem súlya nehéz,
Te vagy a kéz aki nyúl kezem után s hajnalban hazakísérsz.

Mert te vagy a fény, a sziget a vár,
Kihez a szívem mindig hazatalál,
Aki, ha néha rám tör az űr,
Fülembe súgja: sosem vagy egyedül.
Te vagy a fény a sziget a vár,
Kihez a szívem mindig hazatalál,
Aki ha mégis rám tör az űr,
Fülembe súgja: sosem vagy egyedül.

Hív a végtelen éjben, ezernyi súlyos vágy,
Mégis csak két karod között ér el, az igazi boldogság,
És ha az álmok úttalan útján a szívem újra nehéz,
Te vagy a kéz aki nyúl kezem után s hajnalban hazakísérsz.



 
Esős vasárnap délután


Esős vasárnap délután
Elbújni jó,jó,jó.
Te véled még egy kis magány is
Roppant csábító.

Ne gyújtsunk lámpát nézzük az esőt.
Köröttünk lágyan zümmögő a csönd.

Nekünk mesél az eső koppanás.
Nem érti más,szelíd varázs.
Egy édes esős vasárnap délután
Kettesben könnyű ám!


 

Illés együttes :

A szó veszélyes fegyver

A szót kimondják
ki tudja, ki hogyan érti
A szót leírják
ki tudja, ki mire gondol

A szó veszélyes fegyver
és van, aki fegyvertelen

A szót hallgatják
ki tudja, ki hogyan érti
A szót olvassák
ki tudja, ki mire gondol

A szó veszélyes fegyver
és van, aki fegyvertelen

A szó elrepül
ki tudja, kit hogyan talál
A szó messze száll
ki tudja, hol áll meg végül

A szó veszélyes fegyver
és van, aki fegyvertelen



 

A fény városa
/Máté Péter/


Hófehér házfalak,
Otthonok zöld fák alatt a kertben,
És az utcán sok virág...
Nagy terek, kis padok,
S az emberek mind boldogok köröttem!
Nézd a fények városát!

Fölötte tűz a napfény, felhőtlen az ég,
Bárhova nézel, nincsen fojtó szürkeség,
A mesék mindig szépek,
Nincsenek ellenségek, csak barát!
Csak jó barát vár mindig itt reád!


Élj a fény városában,
És én élek majd veled!
Élj a fény városában,
Boldog lesz az életed!
Élj a fény városában,
Ami még álomvilág!

Ismerd meg a vágyakat,
Álmodd meg az álmokat,
És közben idd a valóság borát!

Álmodozz énvelem,
Osztozunk a végtelen örömben!
Nézd a fények városát!


Szemeink, mint égitestek vonzódnak a fény, a fény után,
A sötétet messze űzni első fontos dolgunk ez csupán,
Ez a város lesz a bölcső, melyben felnő egy új nemzedék,
Hol a percek néked adják mindazt, ami jó és ami szép!

Gyere, gyere, kezdjünk bele, ne akard, hogy várjunk még!



 
Indián nyár
/Kovács Kati/


Tudod, még sohasem voltam olyan boldog,
mint akkor, azon a reggelen,
Sétáltunk a folyóparton, és a hullámokat néztük.
Ősz volt; de azért még sütött a nap.
A fákon piros és sárga levelek remegtek.
Az angolok ezt úgy hívják: Indián nyár.
De nekem csak ősz volt, egyszerűen csak ősz.
Fehér ingeden megcsillant a fény,
és én emlékszem - pontosan emlékszem, hogy mit mondtam neked.
Egy év telt el azóta, egy század, egy örökkévalóság.

Elmegyünk, egy szép nap innen elmegyünk,
S velünk jön a szerelem, engedd, hogy tiéd legyen.
Életünk, megszépíti egy fénysugár,
elkisér az indián nyár.

Ma nagyon messze vagyok attól az őszi reggeltől,
ülök a folyóparton, és rád gondolok.
Hol vagy most? Mit csinálsz?
Eszedbe jutok-e még néha?
Egyedül nézem a hullámokat,
Látod, kijöttem ide.
Lefekszem a parti homokra, és emlékezem.
Emlékezem a víz kékjére, a napsugárra,
és a boldogságra, amit elvesztettem.
Egy örökkévalóság telt el azóta
egy század, egy év.

Elmegyünk, egy szép nap innen elmegyünk,
S velünk jön a szerelem, engedd, hogy tiéd legyen.
Életünk, megszépíti egy fénysugár,
elkísér az indián nyár.



 
Rövid az élet...

 


Rövid az élet, ez az élet, arasznyi élet,
Futnak az évek, nem tudni melyik, mit ígér.
Melyik lesz könyebb, melyik hoz könnyet,
és jó vagy rossz, ha véget ér.

Rövid az élet, de amíg élek,
gyüjtöm a szépet veled én.
Megbecsült percek, évekké lesznek
emberhez méltó sors az enyém.

És ha mégse, hogyha minket valami érne
ami rossz, ami fáj, ami bánt.
Nem fogunk összetörni, jöhet bármi
le fogjuk győzni, le fogjuk győzni,
és kéz a kézben megyünk tovább.

Rövid az élet, arasznyi élet,
Futnak az évek, nem tudni melyik mit ígér.
melyik lesz könyebb, melyik hoz könnyet
és jó, vagy rossz ha véget ér.

 


  

Demjén Ferenc :

Szerelem második vérig

 


Ez a perc, mi nem volt eddig sosem
Rajtad áll, hogy nyersz, vagy vesztesz velem
Ez a perc, hogy mindenki rajtunk mosolyog,
Ellenség, barát, a rokonok
Csak bámulnak ránk

Ez az út, hogy minden együtt legyen
A Te új, s az én rég magányos nevem
Ezután már a szállodaportán kiderül
Hogy enyém vagy, nem vagy már egyedül
S tán másképp néznek ránk

Ezután ha minden csak félig sikerül
Te is hibás vagy, nem csak én egyedül
Már nem szólhatsz rám

Maradunk, hol eddig voltunk s leszünk
Csak a világ, az táncolt egy kört nekünk
Ezután ha bárhol is gyáván ébredek
Már tudom, miért vagy s én miért leszek
Mindig jó Hozzád

Nagy az út és abba még minden belefér,
Hát szaladjunk együtt a holnapért
Vigyázok majd rád

És ezt most kell eldöntenem
Te kellesz vagy a végtelen
Vagy együtt mind a kettőt elnyerem
Nekem most kell eldöntenem
Te kellesz vagy a végtelen
Vagy együtt mind a kettőt elnyerem

Ne ígérj és én sem súgok neked
Szavakat, ami szép, de mégsem hiszed
Amikor a szemedbe nézek, kiderül
Hogy ki az, ki marad, ki menekül
S ki tartozik hozzám

Mert ha a lét egy kalitkába beszorul
Te fizetsz, de én is, de cudarul
Hát hallgass most rám

Nekem most kell eldöntenem…

 


 

Lord :

Csenddel üzenek

 



Csenddel üzenek néked,
mert hidd el, igazán félek,
hogy most kevés a szó,
az se kimondva jó.

Hangok nélkül is érzed:
miért őrizlek téged
én már magamba rég,
olyan tiszta a
kép.

Bűvölő némaság,
túl zajos a világ.
úgy keress,
hogy megtalálj,
de úgy siess,
hogy megvárj!

Lásd: jó nekem, hogyha rád nézek,
és szótlan mondhatom el néked,
hogy már nem félek!
Rég érzem azt, hogy e csend-pillanat,
elvezet majd hozzád, kedves,
és örökké így marad.

Bűvölő némaság,
túl zajos a világ.
úgy keress,
hogy megtalálj,
de úgy siess,
hogy megvárj!

Csenddel üzenek néked,
mert hidd el, igazán félek,
hogy most kevés a szó,
az se kimondva jó.

Hangok nélkül is érzed:
miért őrizlek téged
én már magamba rég,
olyan tiszta a
kép.

Bűvölő némaság,
túl zajos a világ.
úgy keress,
hogy megtalálj,
de úgy siess,
hogy megvárj!



 
Auth Csilla :

Ha ott jársz lenn

 


olyan sokszor fájt,
hogy akit szíved várt
el sem jött, mert épp máshol járt
s aki fontos volt,
csak játszott,
csak bántott

mikor tévedtél,
mikor néha féltél,
nem szóltál, s én láttam, elvesztél
de bárhogy is féltlek,

legjobb, ha én csak értelek
mást nem segíthetek

néha ott jársz lenn a mélyben -
nézni is fáj
s nekem várnom kell, hogy visszatalálj
pedig megfognám a kezed,
de nem tehetem,
csak némán nézhetem

aki bántott rég
s ami bánthat még,
ha megtehetném, eltörölném
sose engedném,
hogy bántson,
hogy fájjon

akad néhány könny,
mire nem volt vigasz
s néhány kérdés nem kap választ már
s ha félsz majd egy éjjel,
vagy az, ami fáj, nem múlik el
én itt leszek, ha kell

néha ott jársz lenn a mélyben -
nézni is fáj,
s nekem várnom kell, hogy visszatalálj
pedig megfognám a kezed,
de nem tehetem,

bárhogy is fáj a
félelem,
szívedet meg nem védhetem
s bárhova jutsz így nélkülem,
csak némán nézhetem


 Engem nem lehet elfelejteni


Engem nem lehet elfelejteni,
Értem könnyeket illik ejteni,
Lehet így, lehet úgy,
De ha nincs is közös út,
Ábrándjaidban ott leszek úgyanúgy.

Gyűrött nappalok, hosszú éjszakák,
Régi csók ízét őrzi még a szád.
Lehet így, lehet úgy,
Derű, napfény, kacagás,
Nem pótol engem soha más.

Ezennel eljött az az óra,
Mely a búcsút hozza szelíden,
De emberemlékezet óta
Búcsúval nem ér véget még a szerelem.

Engem nem lehet elfelejteni,
Értem könnyeket illik ejteni,
Lehet így, lehet úgy,
De az álmok mezején,
Találkozunk még,
Te meg én.


 

 

Amíg őriz a szemed...

 


Amíg őriz a szemed,
Amíg lehunyt szemmel látsz,
Lehet elmegyek, de itt leszek,
A lábnyomomban jársz.
Amíg érez a kezed, amíg néha még rám vársz,
egy mozdulatban egyszer majd újra megtalálsz,
Nézd itt az arcodon, egy csepp, hogy eltévedt!
Sose bánd, ne szégyelld!
Egy cseppnyi bánat ébredt ma értem és érted.
aki álmomra ügyelt,
Hogyha gonosz hold kelt fel,
Ki a kedvemért jövőt remélt,
az hogyan hagyhat el?
Aki járt minden úton, aki ismert minden szót,
Ki száz szavamnak hangot adott,
Többé sose szól?
Az éjben, ha mennydörög,
S a szemre felhő száll,
Zápor, ha szakad, új folyó, ha fakad:
Miért fáj, miért fáj?
Amíg őriz a szemed, Amíg érez a kezed,
Amíg éltet a szíved, ne félj!


 
Dolly Roll :

Álmodj velem

Mint vadul felbolygatott méhkas
Dühösen zsong a nagyvilág
Zárjuk ki gyorsan őrűlt zaját
Álmodj velem
Aludj csendben el
Holnaptól jobb világban ébredünk fel
Körülöttünk minden csodaszép
Álmunkban csak te vagy és én
Hát szorítsd meg jól a kezem
Álmodj
Csillagok közt repülünk
Szabadon, súlytalanul
Szemed fénylő sugarában
Arcod szelíd mosolyában
Együtt a jövő s a múlt
Lassan eljön ó a pillanat
Nézem sápadt kedves arcodat
Örökre öleljük egymást igen
Álmodj velem...

 


 Az első szerelem
/Máté Péter/

 


Néhány nyíló szóvirág,
Lassan eszmélő világ,
Furcsa, kábult közelség,
El nem múló gyöngeség.
Néhány félénk vallomás,
Boldog, hű szemvillanás,
Féltve őrzött érzelem:
Ennyi az első szerelem.

Az első szerelem olyan, mint egy álmodás,
Az első szerelem legfeljebb egy kézfogás,
Az első szerelem mégis szebb a többinél,
Az első szerelem mindhalálig elkísér.

Néhány félénk vallomás,
Boldog, hű szemvillanás,
Féltve őrzött érzelem:
Ennyi az első szerelem.

Néhány titkon írt levél,
Hulló könnycsepp semmiért,
Máskor mosoly hirtelen:
Ennyi az első szerelem.

Oh az első szerelem olyan, mint egy álmodás,
Az első szerelem legfeljebb egy kézfogás,
Az első szerelem mégis szebb a többinél,
Oh az első szerelem mindhalálig elkísér.


 
Az angyalok útján
/Demjén Ferenc /


Száz látomás elér.
És a kép most is bennem él.
Rég volt, gyermek voltam még,
amikor összeállt a kép.
Amin majdnem minden volt,
álnokok és jók,
csöndesek s háborgók.
Sok év, s nem sok változott.
Ha csak én meg nem változok...
Lehet jó pár évem még,
hozhat új reményt,
a holnap házaként.

Aki angyal volt,
szárnyalt, és nem szólt.
Régen tudta a választ, s nem félt.
Betakart száz ég,
s most újra ébredtél.
Kitől kérjed a választ?
S miért?

Száz látomás elér.
A tiéd ne add fel semmiért!
Összetörhet minden kép,
vagy a holnap nem lesz szép:
az emlék ott van még.

Aki angyal volt...
Hát hívj esőt,
vagy jó időt!
Ez mind csak egy ránc az arcodon.
Szállj! Mindannyian szálltunk már.
Aki száll, az az angyalok útján jár.
Szállj! Mindannyian szálltunk már,
s a fény, lehet, csak a holdon vár...

 


 

Útravaló

"Egy idő után megismered a különbséget,
egy kézfogás,
és a bilincs szorítása között.

És megismered,
hogy a szerelem nem vonzalom,
és egy társ nem biztonság.

És megismered,
hogy a csók nem szerződés,
és az
ajándék nem ígéret,
és elfogadod kudarcaid
emelt fővel és előre tekintő szemekkel,
asszonyi bájjal, férfias erővel,
s nem gyermeki bánattal.
És megismered hogyan építsd a jelen útját,
mert a holnapé túl bizonytalan,
hiszen a tervek, és jövők útja félúton mindig megszakad.

Egy idő után megismered,
még a nap is megéget,
ha túl sokat kérsz.
Így virágoztasd csak fel saját kertedet,
díszítsd csak fel saját lelkedet,
és ne várd,
hogy valaki más hozzon virágot neked.

És tanuld meg,
hogy tudsz szívós lenni,
és igenis erős vagy,
és igenis vannak értékeid.
És tanulj, csak tanulj,
minden búcsúval csak tanulj. . . "

 


 

Balázs Fecó :

Érints meg

Megint elment a nap, ahogy mindig szokott
Nem túl sok van már, amit még itt hagyott.
Ami félig van kész, az ma félig marad,
Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak.

Egy felhő röpült fenn a város fölött,
Távolról néztük, ahogy átöltözött.
Indulhatunk, hisz már tudjuk, milyen
Rád bízom, merre, ne ez a bolygó legyen...

Érints meg még egyszer, lassan, úgy alszom el,
legyen függöny mögött a világ,
Érints meg még egyszer, lassan, érzékenyen,
és kívánj jó éjszakát!

Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
hogy minden nap mindenhol erős legyek?
A csönd volna jó, kicsit könnyebb napok...
Ne kérdezz semmit, ha látod, hogy fáradt vagyok...

Érints meg még egyszer, lassan, úgy alszom el,
legyen függöny mögött a világ,
Érints meg még egyszer, lassan, érzékenyen,
és kívánj jó éjszakát!

Elment a nap, ahogy mindig szokott
Nem túl sok van már, amit még itt hagyott.
Ami félig van kész, az ma félig marad,
Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak...

 


 Legyen ünnep!


Nekem úgy tűnik, egyszer a szél megkavart mindent,
Ezért létezünk is olyan rendezetlenül,
Egyszer belöktek minket egy ajtón, s majd kilöknek,
De mi tűrünk mindent olyan rendületlenül
És csak egy pár kíváncsi lépett néha félre,
Amilyen te voltál,s amilyen egyszer voltam én,
De azt is úgy tettük, hogy senki nem vett észre,
Ezért még ma is oly messze vagy tőlem, a szeretet ünnepén.
Maradtak hétköznappá szürkült színes álmok,
Maradtunk valósággá törpült óriások,
Itt állnak körben a gyermekek,
Kiáltanunk ezért nem lehet.
Miért zavarnánk mondd, mi meg ezt a legszentebb ünnepet?

Legyen ünnep az égben, és legyen ünnep a földön,
bár engem rég nem érdekel,
pedig ének a gyertyák, s a könnyem kicsordul:
Miért, miért nem lehetsz most közel?

A dolgok úgy szakadnak félbe, mint az élet:
Lehetett nagyszerű, de mégsincs ráadás.
Már azt is eltűröm, hogy csak a lelkem lásson téged,
Nem szabad együtt lennünk, mert azt el nem tűrné más.
Én is beálltam, és beállsz te is a sorba,
Hogy ki melletted áll, annak fogd kezét,
Ha a
képek előtted lassan összefolynak,
Nem kell felelned senkinek a véletlen könnyekért,
Hiszen erre vártunk, s ma újra összegyűltünk,
Hogy egy évben egyszer boldogok legyünk,
Itt állnak körben a gyermekek,
Kiáltanunk ezért nem lehet,
Miért zavarnánk mondd, mi meg ezt a legszentebb ünnepet?

Lehet ünnep az égben, és ünnep a földön,
de Te messze vagy, nem érlek el...
Ahogy égnek a fények, én is elégek...
ha nem lehetsz, miért nem lehetsz most közel?


 Különös szilveszter....


Szilveszter éjjel ülünk egy széken kettesben úgy, mint rég
a szemedet nézem s hirtelen érzem, felszáll velünk a szék.
Kirepül az ablakon, átsuhan a városon
vigyázok, hogy el ne szédülj, átölel karom.

Részegek a csillagok, pezsgőt iszik fenn a hold
álmos, öreg felhők között furcsán imbolyog.

Különös szilvszter, köszön egy hóember
utánunk néz, míg száll velünk a bűvös szék.
Különös szilveszter, táncol a hóember
akár egy filmben, felvillan sok furcsa
kép.

Egy rozoga házban, rózsaszín kádban,
kék asszony énekel
Százéves kútnál vidéki kislány kéri, hogy vegyük fel.
Keresztül a városon benézünk sok ablakon
vigyázok, hogy el ne szédülj, átölel karom.

Részegek a csillagok, pezsgőt iszik fenn a hold
álmos, öreg felhők között furcsán imbolyog.

Különös szilvszter, köszön egy hóember
utánunk néz, míg száll velünk a bűvös szék.
Különös szilveszter, táncol a hóember
akár egy filmben, felvillan sok furcsa
kép.


 
Piramis :

Ajándék II.

 


Nézem, ahogy az est leszáll az ablakom előtt,
Ezüstbe és fehérbe öltözik a Föld.
Álmaink és bűneink, jó és rossz tetteink
Ma hó takarja.

A világ bármely részén élsz és bárki vagy,
Szeretném, hogy légy ma este egy kicsit boldogabb,
Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet,
Ahogyan én neked.

Kívánj a szónak nyílt utat,
És a dalnak tiszta hangokat,
Kívánd, hogy mindig úgy szeresselek,
Ahogy szeretnéd hogy szeressenek!

Kívánd, hogy mindaz, amit ma éjjel gondoltál,
Ugyanúgy igaz legyen holnap s holnapután,
Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet,
Békés karácsonyt mindenkinek!

Szeresd a Napot, szeresd a Holdat,
Szeresd a Földet, és szeresd a tengert,
Szeresd a férfit, férfi szeresd az asszonyt,
Szeresd a gyermeket, és szeresd a fényt!
A fényt, a fényt, a fényt.

Szeresd a tüzet, és szeresd a vizet,
Szeresd a világot, és szeresd az Istent,
Szeresd az Istent, még egyszer szeresd az Istent,
És szeresd Őt és csak szeress, szeress, szeress!

Szeresd az Istent, szeresd a könyvet
Szeresd a világot, és szeress mindent, ami jó!
Békés karácsonyt mindenkinek!
Békés új évet mindenkinek!
Szeress!

 


 Cseh Tamás:

A Telihold dala


Ha holdfényre ébredsz, és felülsz az ágyban
Magad találod egy úszó szobában
A holdfény elönti a padlót, a széket
Némán szitálva megfürdet Téged

Három az óra, aztán negyed négy
Többé nem alhatsz, az agyadban fecskék

A Holdfényben álló nagy fényes lakásban
Te meztelen sétálsz egy kékszín-világban
Az ablaknál állva a holdfényes házak
Mint sötétlő őrök, vigyázban állnak

Az asztalnál ülve szemfájdulva nézed
A mindent elöntő sok holdfényes képet

Negyed négy és fél négy, majd háromnegyed négy
Holdfény van a széken, agyadban a fecskék
Egymással keresztben szökkenve cikáznak
Sercegve betölti a holdfény a házat

Telihold tüzétől káprázó szemekkel
Látva a világot, azt mondja az ember
Láthatatlan kézzel hálót sző fejemben
Egy furcsa szándékú sötétlő nagy ember

A holdfény, a holdfény megéget, megéget,
A túlsó világból bolondít Téged
Nem érted, hogy mit látsz, nem érted, mit nézel
Itt hálókat szőnek nagy szándékú kézzel

Álmatlan ember ül sajgó szemekkel
És nem tudja mit hoz a káprázó tenger
Nem érted, hogy mit látsz, nem érted, mit nézel
Itt hálókat szőnek nagy szándékú kézzel

Negyed négy és fél négy, majd háromnegyed négy
Holdfény van a széken, agyadban a fecskék
Egymással keresztben szökkenve cikáznak
Sercegve betölti a holdfény a házat

Telihold tüzétől káprázó szemekkel
Látva a világot, azt mondja az ember
Láthatatlan kézzel hálót sző fejemben
Egy furcsa szándékú ragyogó nagy tenger.

 

 


 
A zene

 


Lehet egy dal, vagy ritmus, vagy zaj,
Egy árva hang, egy jel.
A zene az kell, hogy ne vesszünk el,
Hogy mégse adjuk fel.
Mert a jó, a rossz csak szó.
Olyan, ami sokszor változó,
De egy ismerős hang az megmarad,
Máris érzed, hogy védve vagy,
A dal egy biztos hely.
A zene az kell, mert körülölel,
És nem veszünk majd el.
Ha van elég szív, az sokat segít,
Bár úgysem adjuk fel.
Köztünk minden ember más,
Különös és sokfajta szokás,
De hogy éjjel mindenki álmodik,
Nagy bajt nem csinál hajnalig,
Ebben egyformák.
Míg van, aki csak néz, és van, aki beszél,
És van, aki segít, hogyha kimerültél,
Mert mindenki erős, és életrevaló,
De van, aki csak árva és sose volt jó.
Ami fontos az, hogy úgy legyen,
Az, hogy mindenki másmilyen.
A zene is csak ettől igaz,
És a dal csak így lesz szép.
Itt mindenki tudós, mert mindenki figyel,
És van, aki majd játszik, és sose nő fel,
De van, aki majd ír, és lesz, aki zenél,
És van, aki bátran és okosan él.

 


 Hazafelé...


Ha már megérkeztem, most már miért mennék el?
Ha már így kibírtam, most már miért adnám fel?
Túl az égen,
A bársonyos égen,
Minden csillag utat mutat hazafelé!

Ha már megérkeztél, most már miért mennél el?
Ha már így kibírtad, most már miért adnád fel?
Túl ezer álmon,
És ezer ágyon,
Minden mozdulat utat mutat hazafelé!

Egy Isten, egy ember,
Egyik sem tudja, de győzni kell még egyszer!
Ha véget ér a tél, ha minden véget ér,
Mindent megadnék egy újabb életér'!
Minden élet, és minden álom,
Arra vár, hogy majd rád találjon!
Ha ez véget ér ma még, ha minden véget ér,
Bármit megadnék egy újabb életér'!

Ha már visszajöttünk, most már miért mennénk el? Ha már idáig bírtuk, most már miért adnánk fel?
Túl ezer éven, A bársonyos égen, Minden csillag utat mutat hazafelé!

Ha már megérkeztem, most már miért mennék el? Ha már így kibírtam, most már miért adnám fel?
Túl az égen, A bársonyos égen, Minden csillag utat mutat hazafelé

 


 


 

 

Tokio Hotel FANFICTION | Tokio Hotel véleményblog | Tokio Hotel FANFICTION fordítások | Tokio Hotel Fanfiction | TH blog    *****    A karma és az asztrológia kapcsolata    *****    Engedd meg, hogy horoszkópod elkészítésével szabad választásodban segítségedre lehessek. Várlak a csillagjövõ oldalon!!!    *****    ♫ Vár Téged is az egyetlen magyar nyelvû, megbízható Zara Larssonnal foglalkozó forrás! ♫ ZL Hungary ♫ ZL Magyarország ♫    *****    WISE-VOGUE | MERT A DIVATBAN IS LEHETSZ BÖLCS! - ÚJ BLOG TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA    *****    Nettó Bruttó Bérkalkulátor 2018    *****    A HUN Tv kezet nyújt, Asztrológiai elõadásom az Élet Magazin mûsorában.    *****    INGYEN letölthetõ OSHO könyvek, ezoterikus olvasmányok, Asztrológia: tanácsadás, oktatás.    *****    ***Munkatársakat keresek kezdetben mellékjövedelemként / Napi 1-2 óra munkával, majd késõbb akár fõállásban is!***    *****    Ingyenes tanácsadás,rendeld meg a tetszésed szerinti elemzést és minden kérdésedre választ adok.Részletek az oldalon!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Csillagászati ismeretek kézdõk és haladók részére. INGYENES ASZTRO-suli minden tanulni vágyónak!    *****    ** Portálépítés - G-Portál & HTML & CSS & Wordpress segítségek, kódok, sablonok, egyedi scriptek **    *****    ASHLEY TISDALE! Újra megnyitott az oldal! ASHLEY TISDALE! Újra megnyitott az oldal! ASHLEY TISDALE! ASHLEY TISDALE!    *****    CSILLAGKÉPEK - a fokok szimbólumai    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - 6 ÉVE ONLINE - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - 6 ÉVE ONLINE - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG    *****    JENNIFER LAWRENCE MAGYARORSZÁG JENNIFER LAWRENCE MAGYARORSZÁG JENNIFER LAWRENCE MAGYARORSZÁG JENNIFER LAWRENCE    *****    Minimálbér, garantált bérminimum és szakmai minimálbér 2018 évben - 4 és 6 órás részmunkaidõs foglalkoztatás bére!    *****    Minimálbér, garantált bérminimum és szakmai minimálbér 2018 évben - 4 és 6 órás részmunkaidõs foglalkoztatás bére!    *****    WISE-VOGUE | MERT A DIVATBAN IS LEHETSZ BÖLCS! - DIVATBLOG TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA