daloskonyv - G-Portál

AJÁNLOM AZ OLDALT

Menü

Daloskönyv

Bejelentkezés

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

	1. oldal
Seress Rezső: Az élet egy nagy csodálatos semmi Az élet egy nagy csodálatos semmi, Hát miért ne lennék boldog és vidám? És abban nekem nem parancsol senki, Hogy kit szeressek, s ki a cimborám! Az élet, mint a cigaretta füstje, Illanó, s ha nincsen már parázs, Nem ér egy lyukas garast se nékem, Ha elszáll a szép varázs... Az élet egy nagy csodálatos semmi, Hát miért ne lennék boldog és vidám? És abban nekem nem parancsol senki, Hogy kit szeressek, s ki a cimborám! Az élet, mint a cigaretta füstje, Illanó, s ha nincsen már parázs, Nem ér egy lyukas garast se nékem, Ha elszáll a szép varázs... Ugye magányos vagy... Are You Lonesome Tonight Ugye magányos vagy? Ugye hosszú egy nap, S te sem érted, hogy mi állt közénk. Ugye magányos vagy? Ugye sírtál sokat, S ami történt, azt megbántad rég… Ne is kérdezzük többé, hogy ki volt hibás, Gyere vissza, úgy vár rád egy üres lakás. Külön nem létezünk, És csak emlékezünk, Tudom jól, te is magányos vagy… Csak tűnődöm, hogy magányos vagy-e ma éjjel, Tudod, valaki egyszer azt mondta nekem: Az élet egy színpad, Mindnyájan szerepet játszunk. Ebben a színházban én vagyok a szerelmes. Első felvonás: találkoztunk, megszerettelek. Te olyan jól játszottad a szerepedet. Aztán jött a második felvonás. Kicsit megváltoztál, ma sem értem, miért. Hazudtál, mikor azt mondtad, hogy szeretsz, De inkább hallgatnám a hazugságaidat, Minthogy nélküled éljek. Most üres a színpad, és ha te nem jössz vissza, Akár le is ereszthetik a függönyt… Külön nem létezünk, És csak emlékezünk, Tudom jól, te is magányos vagy… Groovehouse : Álom Álmot éltem át, egy szép dal volt a világ. A szó is benne jó és az élet szőtte át. Aki éppen arra járt, saját új sort hagyott rá! Így lett végtelen ez a dal és a világ. Rég veled ébredek, álmodok szépeket, eljátszom, hogy a gond tovaszáll. Csak várom és nézem a szép színes képeket! Miért nem jön az az új csoda már? A vándor arra járt, hol a dal már messze szállt, és hallott hamis szót, mi a lelkéig hatolt. Csalódottan tovább állt, csak a régi dalra várt. Egy nap békét hoz talán, s újra szép lesz a világ Nyílik az orgonavirág... Nyílik az orgonavirág, Úgy mint akkor, mikor megismertelek. Húzzák a vén harmonikát, Úgy mint akkor, mikor táncoltam veled. A zene szól, néhány emlék tör felém, Sajnos évek óta nem láttalak én, De a szívem mélyén mindig gondolok terád, Ha nyílik az orgonavirág! Mi az, ami mindig ugyanaz, A szerelem, a napfény, a tavasz. Párizsban, vagy Budapesten élsz, A szerelemtől száz csodát remélsz. Mi az, ami sosem változik, A szív, amely egy csókról álmodik. Az április, az első kis virág, Mely azt ígéri, lesz még szebb világ! Nyílik az orgonavirág… Mi az, ami sosem ugyanaz, A szív, amelyből árad a tavasz. Ki szerelmes, az sokat vacakol, S az érzésekből sosem adagol. Én sem vagyok mindig karakán, De azért kimondom most magyarán, Aki mindenféle virágot szeret, Rossz ember az soha nem lehet! Nyílik az orgonavirág… Sóhajok szállnak a szélben... ~ Killing Me Softly ~ És jönnek majd az esték, Álmatlan éjszakák, A szívem fáj, úgy fáj még, Ha gondolok reád. Még bennem él a tegnap, Egy régi szép emlék. Sóhajok szállnak a szélben, Mindenki vár valakit, Egyedül félünk az éjben, Tűnődve én is azt kérdem: Eljössz-e újra majd értem? Sóhajom száll most az éjben… Fülembe cseng egy dallam, Nem hoz csak bánatot, E kis dal rólunk szól még, S most egymagam vagyok. De bennem él a tegnap, S egy régi szép emlék. Sóhajok szállnak a szélben… A fák közt száll a holdfény, Itt van megint a nyár, Kinyíltak mind a rózsák, Én meg se látom már. Mert bennem él a tegnap, S egy régi bús emlék… Sóhajok szállnak a szélben… Szélmalom (Windmills of your Mind) Michel Legrand - A. és M. Bergman Nézd! Mint egy kerék, ami forog, Szinte soha meg nem áll, Így az ember tipeg-topog, Örök útvesztőben jár. Mint a mámor, ami kerget, Ami űz és visszatart, Mint az óra, mit a percek Szédült karneválja hajt. Látod, mindig egymást váltva Jön az árnyék meg a fény, Míg a világ körbe-körbe Forog fáradt tengelyén, Vihartépte szárnyakon, Mint egy régi szélmalom… Mint egy barlang, mit az eső Ezer kristálycseppje vájt, Mint egy sebhely, mint egy rossz szó, Ami tegnap még úgy fájt, Mint egy furcsa, keser-édes, Félig elfelejtett íz, Mint egy kavics, ami csobban, S aztán fodrot vet a víz. Látod, mindig egymást váltva Jön az árnyék meg a fény, Míg a világ körbe-körbe Forog fáradt tengelyén, S áttör legszebb álmodon, Mint egy régi szélmalom… Szobád mélyén néhány fénykép, Néhány csendbe süppedt szó, Épp így őrzi nyári fényét, Nyári titkait a tó. Mint egy színpad, mint egy díszlet, Mint egy régi-régi dal, Mint egy gyermek, akit visznek, Hogyha menni nem akar. Mint egy labda, ami gurult, Szállt a játszótéren át, Mint a könnyek, miket sírnak Kint a lombjuk vesztett fák, Mint egy lábnyom kint a porban, Amit elsöpört a szél, Mint az álmok, miket sorban Megöl, elhervaszt a tél. S mint egy kerék, ami forog, Szinte soha meg nem áll, Így az ember tipeg-topog, Örök útvesztőben jár! Ezen elgondolkodom És a szívem fáj nagyon, Mint egy fáradt szélmalom… Volt-e más bolond? Bakos Géza - Bradányi Iván Alszik a város, sehol sincs fény, Elhagyott utcán bolyongok én, Nem hallja senki léptem halk zaját. Alszik a város, csend mindenütt, De ez a csend most úgy szíven üt, Meddig kell még így gondolnom reád? Hazafelé bandukolok, Magányos esti sétám véget ért, Megyek, megyek, s rád gondolok, Emléked hivatlanul visszatért. Volt-e más bolond, ki így szeretett téged? Ilyen önfeledten és türelmesen? Volt-e más bolond, ki mindent megtett érted? Ugye nem? Sohasem! Elhagyott utcán magam vagyok, Házadhoz érve megtorpanok, Fájó szívemben ébred a remény. Sötétek ott fenn az ablakok, Mégis úgy várok egy pillanatot, Várom, hogy újra láthassalak én. Hazafelé bandukolok… Valahol az úton Tolcsvay László / Bródy János Valahol az úton eltűnt előlem a fény, Idegen a táj és nem tudom hol vagyok én, Hol vagyok én és hol van a helyem, Aki tudja mondja meg nekem, Ezen a világon boldogok hol lehetünk. Valahol az úton távoli még a remény, Idegen tájon átutazó vagyok én, Kimerülten hallgat a szivem, Aki tudja mondja meg nekem, Ezen a világon boldogok hol lehetünk. Hol van ahol megmaradunk, megpihenünk végül, Hol van ahol felszabadulhat a lélek. Hol van ahol szárnnyal a dal, nem kaloda készül, Hol van ahol nem maradunk egyedül. A gyerek, aki voltam még velem él valahol, Ha becsukom a szemem éjszaka fölém hajol. Keresi a szót, a hangot a szivem, Ha valaki tudja mondja meg nekem, Ezen a világon boldogok hol lehetünk. Valahol az úton túl vagyunk már a felén, Valahogyan minden más, mint az út elején, Lehet, hogy az életünk már csak ilyen, És senki nem mondja meg soha nekem, Ezen a világon boldogok hol lehetünk. Hol van ahol megmaradunk, megpihenünk végül, Hol van ahol felszabadulhat a lélek. Hol van ahol szárnnyal a dal, nem kaloda készül, Hol van ahol nem maradunk egyedül. Soha már... Én valahol még keresem. Republic : A mosoly az arcodon Ki küldött, honnan jöttél Ki küldött és mért vagy itt A világ nélküled már semmit nem jelent A világ nélküled meghalt a szó és a csend A mosoly az arcodon mindent elárul Ne szólj, tudom, a szemed mindent elmesél Hiába mondod véget ér Nem hiszem Rólad szól minden reggel Hozzád vezet minden út A világ Nélküled már semmit nem jelent A világ nélküled meghalt a szó és a csend A mosoly arcodon mindent elárul Ne szólj, tudom, a szemed mindent elmesél Hiába mondod véget ér Nem hiszem Jöjj közel, ne félj, ne várj Jöjj közel, vagy gondolj csak rám Ne szólj, tudom Pedro kocsmája (Historia de un amor) Pedro kocsmájában sápadt lámpa ég, És az asztaloknál zűlött arcú nép, A rumot isszák, mint a vizet, Gazdag úr az, aki fizet, Így hát minden cseppért kár. Benn a matrózok közt ül egy idegen, Mondják, száz hajója jár a tengeren, Mégsem jár ő fényes bárba, Csak a Pedro kocsmájába, És egy barna lányra vár. Olyan gyönyörű a lány, kire vár, Csupa báj, hangja lágyan muzsikál: La-la-la, la-la-la. Nem kell néki pénz, se gyémánt, Nem kell néki gazdag úr, Szíve csakis Fernandóé, Kitől vére lángra gyúl! Kitől vére lángra gyúl! Pedro kocsmájában sápadt lámpa ég, Ajtó nyílik, matróz Fernandó belép, Csókot kap a lánytól tizet, Gazdag úr feláll és fizet, Nincsen mire várjon már! Hófehér papír Hófehér papír esküvőre hív Mit érzek - magam sem tudom Díszes kis levél Esküvőről ír, Akit szerettem oly nagyon. Kissé furcsa még, Így látni nevét, A másik mellett olvasom. Hol a kék ruhám? Megyek, hogyha hív, Ezzel még tartozom. Akkor, igen akkor kellett volna Megragadni jól a két kezed, Akkor ez a dal másképpen szólna, S nem állnék itt most nélküled! Ünneplő család, Buzgón gratulál - A pillantásod megtalál. Kezedben csokor, Arcodon mosoly - Érzem, mit mondanál: Akkor, bizony akkor kellett volna, Fordítani sorsunk kerekén; Akkor ma is épp úgy lenne minden, Mint, ahogy volt az elején! Hófehér papír, Esküvőről szól- Örvenny derék papírkosár! Megőrizni kár! Nem segít, ha fáj - Utólag mindegy már! Senki sem vigyáz rám... (Someone to Watch Over Me) Évek óta már várok valakit, Szépet, kedveset, azt az igazit, Olyan régen Csak azt kérdem, Mért nincs itt…? Hol a napsugár, mely nekem ragyog? Felhős az ég, magam vagyok És senki sem vigyáz rám… Várok valakit oly szerelmesen, Ha nem jön el, mi lesz velem? Ha senki sem vigyáz rám… Nem kell, hogy szép legyen és gazdag, Egy hű szívet kaphat, Ha vár rám egy nyár-éjszakán… Mindjárt itt lesznek a hűvös napok, Előbb-utóbb meg is halok, Ha senki sem vigyáz rám… Rózsaszirmot hintenék... (La vie en rose) Edith Piaf - Bradányi Iván Élet, mit rózsaszínben látok, Mert itt vagy és kápráztat a fény. Élet, mit benned megtalálok, Mert vársz rám és szíved az enyém! Rózsaszirmot hintenék, Amerre lábad lép, S nem lennél sosem árva… Mert rózsaszirmok illatán A boldogság talán Szegény szívedre szállna… Súgnám néked csendesen, Maradj mindig velem, S neked adnám a szívem! S míg együtt sétálnánk A rózsafák, Szirmukkal hajad Beborítanák! S rózsaszirmok közt, lehet, Talán felismered A szívemet… Virág, a szerelem egy virág, Mely nyílik és elhervad hamar. Virág a szívem is, ha imád, S a vágyam, mely mindent betakar! Rózsaszirmot hintenék Zámbó Jimmy : Füstös éjszaka blues Az ajtón belép és a helységen át söpör Akit megérint, megéget, és egy perc alatt összetör Ne mondj csak annyit: fiú, és vigyázz, hogy hova nyúlsz És közben szól a zongorán a füstös éjszaka blues És jön a love you Yes I love you És jön a need you Yes I need you És jön a miss you Yes I miss you Mi lesz már? Áldozatra éhes, már tépne is szét Mutasd, mennyit érsz ma bennem, ooo ez a beszéd Nyílik a csapda, magához húz Fogadunk pár napot te is tanulsz Miközben szól egy lemezen a Füstös éjszaka blues És jön a love you Yes I love you És jön a need you Yes I need you És jön a miss you Yes I miss you Mi lesz már? A hajnal, ha érkezik már, egyedül talál Maradék parfüm a párnán és pár sor egy cédulán: "Ne keress így volt a jó, sok bajtól megszabadulsz" Agyamban lüktet és fáj a Füstös éjszaka blues Ez volt a love you Yes I love you Annyi a need you Yes I need you Most jön a miss you Yes I miss you Rózsák... Csermely Zsuzsa - Bradányi Iván Egy dalt suttog a fáradt szél, Arról, hogy nem vagy már enyém, Arról, hogy elmentél. Tegnap még annyi rózsát ringatott a nyár, Hittem, mindig így lesz már, De elmentél… elhagytál… Így hát, rózsák, többé ne nyíljatok, Rózsák, engem ne hívjatok, Rózsák, érzem, hogy meghalok, Rózsák már nincs remény… Órák, lángra ne gyúljatok, Órák, könny nélkül múljatok, Órák, percekre hulljatok, Órák, a múlt ködén… Minden fáj, ülök és emlékezem, Semmi nem maradt nekem, Senki nem maradt velem, Senki sem! Hát órák, ki nyerhet itt csatát? Órák, üres a nagyvilág, Órák, nincsenek már csodák, Órák, a múlt ködén… Minden fáj… Rózsák, többé ne nyíljatok, Rózsák, engem ne hívjatok, Rózsák, érzem, hogy meghalok, Rózsák… Felhívlak, hogy elmondjam... (I Just Called to Say I Love You) Stevie Wonder - Bradányi Iván Nem sírok én, nincs semmi vész, Csak fáj nekem, hogy nem vagy itt ma délután. Az óra jár, a csend nehéz, De másképp éreznék, ha itt lennél talán. A régi kert, a tér, a fák Az évek visszatérő bűvkörébe ránt. Olyan nehéz csak várni rád, Hát újra felhívlak, hogy elmondjam, mi bánt. Szeretnék egy szót, egy jó szót, Szeretném, ha rámtalálnál már! Szeretnék egy szót, egy jó szót, Az én szívem téged réges régen vár. A régi kert, a tér, a fák Az évek visszatérő bűvkörébe ránt. Olyan nehéz csak várni rád, Hát újra felhívlak, hogy elmondjam, mi bánt. Szeretnék egy szót, egy jó szót, Szeretném, ha rámtalálnál már! Szeretnék egy szót, egy jó szót, Az én szívem téged réges régen vár. Régen vár... Kovács Kati : Mindig veled Kaland az élet, ezt mondták már nékem sokan, Kaland az élet, És mindennek nagy ára van. Kaland az élet, de végülis jót tett velem, Kaland az élet, de elküldött téged nekem. Mindig veled, szívem boldog, mert álmot talált, Mindig veled, minden reményem valóra vált, Mindig veled, együtt élünk a szivárvány végén, Varázslat volt, vagy egy mosoly csupán, Oly szerelmes lettem én! Kaland az élet, hogy kimondtam nem is tudom, kalandor évek most megállnak félúton, Szemedbe nézek és forog a világ velem, Szép ez az élet, mert elhozott téged nekem. Szívemben élsz... Álmaimban látlak, Úgy hívlak, úgy várlak, Felkavarsz, a szívemben élsz… Mért vagy tőlem távol? A kérdés nem vádol, Jó nagyon, hogy szívemben élsz… Jó így, sok álmatlan éjjel, Csak sírni és gondolni rád. Jó így, jó hinni, hogy vársz rám, A bánat is elszáll és eljön a boldogság. Elsodort az élet, De látod, nem félek, Mindig itt vagy, szívemben élsz… Átölellek téged, A vágyam úgy éget, Felkavarsz, a szívemben élsz… Jó így, sok álmatlan éjjel… Jó így, hisz bárhova nézek A két szemem csak téged lát. Jó így, ha fáj is az élet, A szívemben érzem, Hogy te vagy a boldogság! Karády Katalin : Gyűlölöm a vadvirágos rétet Elmondottam a szélnek lenn a kertben, S a Hold is tudja már, hogy nem szeretlek. Virágaid és vallomásaid, Tán azt hiszed, hogy örömet szereztek. Gyűlölöm a vadvirágos rétet, Hol a kezed a kezembe tévedt. Gyűlölöm az emlékedet, Ez a pár nap mi volt neked? Kinek felelsz, kinek bűnhődsz érte? Gyűlölöm már életemben mindig, Tekinteted puha, nagy bilincsét. Szemed sarkán azt a vásott, Azt a rejtett mosolygásod, Azt a hívó, titkos kicsi fényt. Gyűlölöm a barna hangod, Ezt a furcsa mély harangot. Nékem tűzvészt kongatott, Habár mily halkan suttogott. Gyűlölöm a vadvirágos rétet, Hol a kezed a kezembe tévedt. Akármilyen csodaszép volt Az volt a baj, az a kézcsók, Ott kezdődött minden fájdalom. Gyűlölöm a barna hangod, Ezt a furcsa mély harangot. Nékem tűzvészt kongatott, Habár mily halkan suttogott. Gyűlölöm a vadvirágos rétet, Hol a kezed a kezembe tévedt. Akármilyen csodaszép volt Az volt a baj, az a kézcsók, Ott kezdődött minden fájdalom. Hamvadó cigarettavég Zene szól az éjben már valahol, a hold fenn az égen jár, Szívem, mint az expressz, úgy zakatol, állomásnál majd megáll. A szív az mindent nem bírhat el, holnap tán az sem fáj, Ha szembejössz és nem is szólsz énhozzám. Hamvadó cigarettavég, ül a hamutálcán, s csendben végig ég. Kis cigaretta, te hidd nekem el, hogy engem is csak égve dobtak el. Voltam én boldog, lángoló; bíborpiros ajkat csókra csábító, Most a szobámban magam vagyok én, s merengek a múltak ütemén. Hittem néked, s ezernyi csókban égett a nyár, Égben-szívben azóta ősz van, már későre jár, az én időm lejár. Hamvadó kis fehér parázs, megremeg az éjben, úgy veri a láz, Nyugszik a tálca hamus peremén, az ő sorsa pontosan enyém. Ajándék volt minden perc és óra... Szentirmai Ákos - szöveg Bradányi Iván Ajándék volt minden perc és óra, S ezt úgy illik, hogy megköszönjem én, Hát ezért jöttünk most találkozóra, Emlékeim, üljetek körém… A kislány, aki valamikor voltam, Itt belül, érzem, sosem változott, A hegedűs, ki hegedül a holdban, Velem gyakran találkozhatott. Hisz álmodhattam, s álmom Mind valóra vált, Kincskereső kedvem Kincseket talált. Futottam az úton, Ahol más csak állt, Örömöm, mint szikra szerteszállt! Én nem emlékszem rosszra, csak a jóra, Csak arra, ami sikerült nekem, Ajándék volt minden perc és óra, Ajándék az egész életem! Egy kis napfény... Surányi Géza: szöveg Bradányi Iván Egy kis napfény És mindjárt más a világ. Egy kis napfény, S elszáll a szomorúság. Hát mondd meg, hogy mit tegyek, Hát mondd meg, hogy mit tegyek, Hogy biztosítsam számomra a jókedvedet, Egy kis napfény Télen is tavaszt csinál. Egy kis napfény Biztat, hogy mosolyogj már. A szomorú emberek Csak szomorú perceket, Csak gondokat és bánatokat hoznak neked. Hát nevess felém És szeress belém, Előlegként csupán ezt kérem én. Mire az ég kiderül majd, Nevetned is biztos sikerül majd. Egy kis napfény Ma reggel ugye de szép. Egy kis napfény És tovaszáll a sötét. A kezedet megfogom, S a füledbe suttogom, Hogy semmi gondod nem lesz már, csak szeress nagyon! A fejemet úgy elcsavartad... (Mon manége á moi) Norbert Glanzberg - Bradányi Iván A fejemet úgy elcsavartad, Színes álom minden perc, Örülök az ünnepnapnak, Mikor engem átölelsz. Senki sincs a nagyvilágon, Aki épp így hatna rám. Mosolyogj, ezt úgy imádom, Bárcsak mindig láthatnám! Ketten: édes ez a szó! Ketten: s nevet ránk az ég. Ketten: hidd el, így a jó! Ketten: hidd el, így a szép! Mindenemet felkavartad, Rámszakadt a föld, s az ég, A fejemet úgy elcsavartad, Életem egy álomkép! Őszinte bohóc Tolcsvay László - Bródy János A csillagokat nem érem el varázsló nem vagyok Hiába kéred, kihûlt szívedbe lángot nem lophatok Hogy elfáradtál félúton az nem az én hibám S ha nem álltál ki mellettem most nem kiálthatsz rám Hiába vádolsz azzal is hogy nem szerettelek A magam módján megpróbáltam mindent, amit lehet Meg nem valósult álmaidról számot nem adhatok A nagy produkció helyett egy kis dalt dúdolok Ha úgy érzed, hogy megcsaltalak keress magadnak valaki mást De ne rám légy mérges, hogyha végül senkit nem találsz Ha úgy érzed, megcsaltalak keress magadnak valaki mást De nálam õszintébb bohócot többet úgyse, úgyse látsz Lehet, hogy egykor mást ígértem de most már jól tudom Az igazságot, mint a Földet szét nem oszthatom Lelked görcsös kis csomóit fel nem oldhatom A szabadságot, mint jutalmat át nem adhatom. LGT: Nagyon kell, hogy szeress engem Ha már nincs erőm a szép szavakra, Ha már nem izgat a szép primadonna, Ha a szerephez már semmi kedvem, Akkor nagyon kell, hogy szeress engem! Ha már nem dob fel se harc, se játék, Hogyha nem akarom már a másét, S hosszú szünet van a jókedvemben, Akkor nagyon kell, hogy szeress engem! Ha a jobb napok sem érdekelnek, Mikor vége van a türelmemnek, Ha a szerelmedet nem érdemlem, Akkor nagyon kell, hogy szeress engem! Ha a kedvességed bosszant, fáraszt, Mikor nem adok és nem várok választ, Mikor szeretni már nincs mit bennem, Akkor nagyon kell, hogy szeress engem! Adamis Anna: Ha a csend beszélni tudna "Ha a csend beszélni tudna Négymilliárd hangon szólna Mindarról mi bennünk rejtve él Vágydal szólna száz szólamra Minden gondolat dúdolna Milliószor visszafolyna Ezer nyelven kavarogna S a világnak nem lenne titka... ...Ha a csend beszélni tudna, Hol nevetne hol meg sírna Fekete és fehér volna talán Víziók és vallomások Érzések és hazugságok Érzések és kívánságok Megtörnének széttörnének Tükör falán ha összeérnek..." Postakocsi.... (Sprint) Kék ég alatt az erdőt járom, harsan a kürtszó messze távol, Hajt a lábam, reggel óta várok rád Postakocsin megyek hozzád, az út felett porfelhő száll, Pihent szívvel gondolok már rád. Várhatsz rám, kedvesem, postakocsin érkezem Várhatsz rám, hosszú útról érkezem Várhatsz rám, kedvesem, postakocsin érkezem Elmesélem, mi történt velem. Vágtat velünk a négy fehér ló, este vár egy jó fogadó Whiskyt mérnek, vidám ének hangja szól, Reggel aztán útra kelünk, gyereksereg körülöttünk, Fényvirágot szór a nap le ránk. Várhatsz rám, kedvesem... Messze hangzik a kürtszó hangja, te is meghallod, ha vársz ma, Estére még állomáshoz érkezünk, Elhagytunk sok falut, várost, megismertem több országot, Hozzád mindig visszaérkezem. Várhatsz rám, kedvesem, postakocsin érkezem Várhatsz rám, hosszú útról érkezem Várhatsz rám, kedvesem, postakocsin érkezem Elmesélem, mi történt velem. Egyszer volt... Stevanovity Dusán "Egyszer volt, most is itt van minden, mi egyszer volt. Vállalom, vagy titkolom, mégis volt, jött és elhagyott, mindez én vagyok... ...Egyszer volt, mosolyomba villan minden, mi egyszer volt. Egyszer volt, a könnyeimben csillan minden, mi bánat volt. Egyszer volt, ölelésem ölel mindent, mi ölelés volt. Az vagyok én, mi eddig volt... ...Egyszer volt, minden, ami semmilyen, igen volt, Nem hittem, hogy lesz ilyen, mint ez volt, S nem volt semmi sem, csak az életem. Egyszer volt, akartam azt, hogy kérdezd meg, mi volt. Egyszer volt, a jövőmre a múltam válaszolt. Egyszer volt, hogy elmondhattam minden rosszat és jót, s bármi volt, ölelésem ölel mindent, mi eddig volt. Mégis mi volt, az már csak volt." Ketten az úton... Blum József - Bradányi Iván Ketten az úton segítjük egymást, sok éve már, Ketten az úton, öröm és bánat együtt talál. Nevetünk, sírunk, Örülünk, vagy csak bosszankodunk, Esőben sárban, Napfényben, nyárban együtt vagyunk. Örvény, szakadék Nem választhat szét, Legyőzünk minden veszélyt. Egy hirtelen kanyar Minket nem zavar, Míg két ember egyet akar. Ketten az úton segítjük egymást, sok éve már. Ketten az úton, öröm és bánat együtt talál. Szép volt az élet, megadta nékünk ezt a csodát, Amíg csak élünk, ketten az úton megyünk tovább. Cserháti Zsuzsa : Különös szilveszter Szilveszter éjjel, ülünk egy széken, kettesben úgy, mint rég, A szemedet nézem s hirtelen érzem, felszáll velünk a szék, Kirepül az ablakon, átsuhan a városon, Kirepül az ablakon, átsuhan a városon Vigyázok, hogy el ne szédülj, s átölel karom. Részegek a csillagok, pezsgőt iszik fenn a hold, Álmos, öreg felhők között furcsán imbolyog... Különös szilvszter, köszön egy hóember, Utánunk néz, míg száll velünk a bűvös szék, Különös szilveszter, táncol a hóember, Akár egy filmben, felvillan sok furcsa kép. Egy rozoga házban, rózsaszín kádban, kék asszony énekel, Százéves kútnál vidéki kislány kéri, hogy vegyük fel, Keresztül a városon benézünk sok ablakon, Vigyázok, hogy el ne szédülj, átölel karom. Részegek a csillagok, pezsgőt iszik fenn a hold, Álmos, öreg felhők között furcsán imbolyog... Szép holnap Mark Knopfler - Sztevanovity Dusán Rég volt, szorongó évek jártak épp Anyám csak félve mondta még: nekünk a holnap lesz majd szép Ez rég volt, sok éve erről nem beszél És minden álma bennünk él, nekünk a holnap lesz majd szép Szép holnap, miféle harsonára vár Miféle nemzedékre száll, miféle csillagokban áll Hogy szép holnap vár, szép holnap vár Jó így, ölemben ma még jól elférsz S a kerek földnél többet érsz, s minden álmom benned él Most jó így, s ha felnősz, távolabbra nézz S talán a földön, ahol érsz, a béke egyszer körbe ér Szép holnap, talán már nem szökik tovább Kitártam létem ablakát, szeretném hinni azt hogy rád Majd szép holnap vár, szép holnap vár Koncz Zsuzsa : Egy év elmúlt Elmúlt egy év, hova tűnt a szép tavasz, Hajnali szél, az első rügyező ág, a találkozás? Á... Egy év elmúlt, hova tűnt az édes nyár, Szép szerelem, a forró éjszakák, ígéretek? Elmúlt egy év, hova tűnt a fáradt ősz, Sokszínű táj, a hulló csillagok, a búcsúzás? Á... Egy év elmúlt, hova tűnt a hideg tél, A nagy havazás, a sápadt napsugár, a várakozás? És jön majd még sok-sok év; Akire vársz talán majd rád talál. Az élet nem áll meg soha, a végtelen tánc. Akárhogy táncolhatsz, csak körbe jársz. Szoríts meg jól, ha engem kívánsz. Addig szeress, amíg látsz! Illyés Gyula: Újévi üdvözlet Még föstetlen kikelet, kinyíló év, köszöntelek, fáradt és meghatott lakó - Mi működik már, mi a jó?.. Meddig lakom itt, nem tudom, De úgy kell már a nyugalom... az az ártatlan kényelem, hogy itt ül, beszélget velem néhány barátom, őszülõ és ifjú. Akiket elvitt a förgeteg, de meghozza tán a jóidõ. Úgy vártalak.... Schöck Ottó - Bradányi Iván Úgy vártalak, S bár minden ugyanaz, Oly más veled Ez az új tavasz. Úgy vártalak, Most itt vagy velem, Alig hiszem, De így igaz! Végre itt vagy nekem, Varázsold szebbé az életem, Szívem hozzád talált, Karoddá szűkült a nagyvilág. Végre kigyúlt a fény, Naponta jobban szeretlek én. Szívem hozzád talált, Hisz olyan régen vártam rád. Úgy vártalak, Mint júniust a nyár, Mint szomjazó, Aki vízre vár. Úgy vártam azt, Hogy mit is tegyek? Most hozzád vezet Egy fénysugár. Végre itt vagy nekem… Veled maradok Szentirmai Ákos- Bradányi Iván Te azt kérdezed, szeretlek-e téged, Én azt felelem, veled maradok, Mert örülök a szemedben a fénynek, Mely minden sarkot puhán beragyog. Te azt kérdezed: milyen mély az érzés? Én azt felelem: mint az óceán! A létezésed olyan, mint egy kérdés, Ha válaszolnék, el is rontanám. Én szeretni tőled tanultam, Semmi sem téphet már el, A legelső szavadnál tudtam, Te vagy, kit követnem kell! Hisz bárhova mész, én is arra lépek, Hogy lássalak, csak ennyit akarok, Te azt kérdezed, szeretlek-e téged, Én azt felelem, veled maradok… 0 Piramis: Ajándék LGT : A dal a miénk Lehet másé az érdem, lehet másé a pénz, ami a koszorút fonja, lehet másé a kéz, lehet a dicsőség is másé, és a mi ontja fényt, de ha visszhangzik bennünk: a dal a miénk! Lehet másé a vétkem, és másé a múlt, lehet másé a csillag, ha a fénye kigyúlt, lehet másé a mennybolt, s amin fekszünk a rét, de ha visszhangzik bennünk: a dal a miénk! Ha mondanám, de nem tudom jól, akkor helyettem szól egy szólam a régi napok dalaiból. Lehet másé a harc is, lehet másé a rend, lehet másé a dallam, lehet másé a csend, lehet a gondolat is másé, lehet másé a kezdet és a vég, de ha visszhangzik bennünk: a dal a miénk! Lehet másé az érdem, lehet másé a pénz, ami a koszorút fonja, lehet másé a kéz, lehet a dicsőség is másé, és a mi ontja fényt, de hogyha visszhangzik bennünk: a dal a miénk! A dal a miénk, a dal a miénk, a dal a miénk, a dal a miénk... Presser Gábor : A szívemben nincs senki másnak hely Lehet, megtalálsz majd egyszer, mert nem jól bújtam el Kicsit megharagszol majd, mert nem tagadtam el De értelmetlen kérdés, a választ tudnod kell A szívemben, a szívemben nincs senki másnak hely Lehet, rajtakapsz majd egyszer, hogy másnak írtam dalt És a csók után a múzsa még maradni akart Hogy ott maradt vagy elrepült, kérdezned sem kell A szívemben, a szívemben nincs senki másnak hely Lehet százszor hallott földhözragadt primitív ez a mese Lehet elcsépelt a gondolat, kicsit giccses a kezdete De most az egyszer hadd maradjon így Most az egyszer hadd legyen jó így Lehet, azt is hallod egyszer, hogy elcsatangoltam Ahogy bandukoltam vissza, csak rád gondoltam Csodálkozni nincs mit, hisz úgyis tudnod kell A szívemben, a szívemben nincs senki másnak hely Nem történt semmi... Szentirmai Ákos- Bradányi Iván Tárgytalan, Tegnap még fontos volt, ma tárgytalan, Józanul vigasztalom önmagam, Sírni már céltalan… Vége lett, De azért reggel épp úgy ébredek, Nem vették tőlem el a kék eget, Fogok én nevetni is még, Hisz voltaképp Nem történt semmi, Csupán egy jó barát lett furcsa, idegen, Egy könnyel több ragyog a fáradt szememen, Valaki rosszat tett velem! Igazán nem történt semmi, Csupán egy felhő suhant át a szívemen, Csupán egy jó barát lett furcsa, idegen, S ez kissé szokatlan nekem. Pedig azt hittem, ismerem. Istenem! Pedig azt hittem, ismerem Vége lett, De azért reggel épp úgy ébredek, Nem vették tőlem el a kék eget, És nem dőlt össze a világ, Megyek tovább! Kivel osztod meg az életedet? (What Are You Doing the Rest of Your Life?) Michel Legrand Kivel osztod meg az életedet? Kivel szárnyal majd a képzeleted? Akit szeretsz, csakis én lehetek, Csakis én és senki más. Gyere, kapsz majd tőlem szép napokat, Tiszta fényben fürdő évszakokat, Együtt daloljuk az én dalomat, Csak mi ketten, senki más! Bárhol jársz, minden úton melletted leszek, Hogy gondjaidon átsegítselek, S ha néha megtorpansz egy fontos cél előtt, Én ott leszek, hogy szerelmemből meríts új erőt! Mindent, mit elér az emberi vágy, Összegyűjtünk majd az éveken át, Lesz egy kertünk, s benne gesztenyefák, Mit is mondjak még neked? Így várok reád, S az én boldog szemem mást sose lát, Csak a megújuló régi csodát Egy életen át Veled! Így még senkit nem szerettem én... (I Know I'll Never Love This Way Again) A fantáziám bűvkörét egy mosoly törte át, Megláttalak, szívem mélyén fellobbant a vágy. Mint tó fölé a parti fák, úgy hajoltál felém, És így még senkit nem szerettem én. Oh, így még senkit nem szerettem én, Sokáig vártam rád, Te vagy a boldogság. Oh, így még senkit nem szerettem én, Ne menj sosem tovább… Csak bolond nyúl a tegnapért a holnapok helyett, A sorsom bármit hozhat is, csak melletted legyek! Még tegnap koldus voltam, most minden az enyém, Hisz így még senkit nem szerettem én. Oh, így még senkit nem szerettem…

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints ***** Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal ***** 20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival! ***** Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra. ***** Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon! ***** Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim... ***** Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek. ***** Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG ***** A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG ***** Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG ***** Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG ***** Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG ***** boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG ***** Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG ***** why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat! ***** CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal ***** Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros ***** 10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban! ***** Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom. ***** Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!